2018. már 21.

Globális víz krízis: 7 tény, amit tudnod kell

írta: SMARTA
Globális víz krízis: 7 tény, amit tudnod kell

wet-3240211_1280.jpgA Víz világnapján mindenki kicsit többet foglalkozik az egyik legnagyobb értékünkkel, a vízzel. Nekünk itt, a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, hogy van folyamatosan van vizünk, amiből ihatunk, fürödhetünk, és sokszor ezért is nehéz megérteni nekünk, hogy a világ egy globális víz krízis felé száguld. Sajnos a nem túl távoli jövőben ez lesz a világon a legnagyobb kincs, hiszen ez minden élet alapja. Jöjjenek a tények, hogy mi is történik a világban a vízzel.

Mielőtt azonban belemegyünk a részletekbe, tisztázzuk, hogy mennyi is az a víz, amiről globálisan beszélünk. Hiába borítja a Föld felszínének 71%-át víz, annak csupán töredéke alkalmas bármilyen felhasználásra.

Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a Földünkhöz képest, összesen mennyi az elérhető édes víz mennyisége (nagyobbik kék gömb) és mennyi a friss vízként, ivásra, mezőgazdasági tevékenységre felhasználható víz mennyisége (kicsi kék gömb). 

20120517-viz-fold4.jpg

Forrás: Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS

Az írásomban leginkább a kicsi kék gömbről lesz szó, hogy ez, és az emberiség ennek hiányában mekkora veszélyben van!

1. Klímaváltozás: fokozódó meleg és szárazság

A globális felmelegedés együtt jár azzal, hogy a forró, sivatagos területek, még melegebbek és még szárazabbak lesznek. A csapadékot adó felhők pedig egyre inkább a sarkok felé húzódnak tovább súlyosbítva az éltető csapadék mennyiségének csökkenését. Elég ha csak a Fokvárosi krízisre gondolunk, ahol az évről évre csökkenő csapadék hatására a víztározók egyszerűen kiszáradnak.

2. Extrém időjárás

flood-989084_1280.jpgNem is kell nagyon messzire menni, elég kinézni az ablakon és látjuk, hogy március 21.-én még hó van és fagyok. De hogy maradjunk a víznél, az 1. pont paradoxon jelensége, hogy bizonyos helyeken olyan extrém mértékű, és koncentrációjú csapadék esik, hogy a folyók pusztító áradásokkal ragadnak magukkal akár egész településeket. Jelenleg közel 21 millió ember él ilyen, áradás miatt veszélyeztetett helyen a világban, jellemzően a 3. világ országaiban.

3. Több ember, nagyobb kereslet

Ahogy nő a Föld lakosságának a száma, úgy nő a víz iránti igény is, hiszen egyre nagyobb tömeget kell kiszolgálni. Itt nem csak az ivóvízre kell gondolni, hanem az áruk és élelmiszerek (pl. hús) előállítására is, amelyek rendkívül vízigényesek.

4. Felszín alatti vízkészletek drasztikusan csökkennek

death-valley-89261_1280.jpg

A Föld ivóvízkészletének körülbelül 30% felszín alatti vizekből nyerhető, amelyeket napi szinten használunk ivóvízként, vagy akár a mezőgazdasági termeléshez. A gond az, hogy nagyobb mértékben merítjük ezeket a készleteket, mint ahogy az természetes úton tud termelődni. Indiában, várhatóan 20 éven belül a felszín alatti vizek mennyisége olyan drasztikusan fog lecsökkenni, hogy akár humanitárius katasztrófához is vezethet, hiszen a Föld legnépesebb országáról beszélünk, ahol a lakosság száma folyamatosan tovább növekszik.

5. Infrastrukturális vízpazarlás

Hiába érhető el jó minőségű víz, ha a vízhálózatokat nem tartják karban, hagyják elöregedni a csöveket, akkor nem csak a jó minőségű ivóvízben tesznek kárt, amire a fogyasztóhoz eljut, de a lyukas csöveken több millió liter értékes víz szivároghat el. 

6. Profit az fenntarthatósággal szemben

deforestation-2833687_1280.jpgA hatalmas természetes élőhelyek, mint az esőerők folyamatos és szisztematikus irtásával siettetjük a természetes vizek drasztikus csökkenését. Drága árat fogunk fizetni a jólétért, a ma elfogyasztott falatokért és luxus cikkekért a jövőben. A természet rendszerébe belenyúlva, az erdők helyére városokat telepítve, csökkentjük annak esélyét, hogy a víz természetes körforgása megmaradjon. 

7. Alul árazott kincs

A víz árazása nem tükrözi annak valódi értékét. Amíg a víztakarékos rendszerek, a technológiailag tiszta vizek előállítás nem hozza meg azt az ár különbséget, ami miatt érdemes ezekbe beruházni, és az "új" víz olcsóbb vagy ugyan annyiba kerül, mint a "technológiai" víz, addig nem lesz jelentős változás a vízhez való hozzá állásunkon, elérhető technológia ide vagy oda. 

Ráadásul amíg világ másik feléről exportált (pl. Fijiről, ami légvonalban is több, mint 16.000 km /20 óra repülő út), csodálatosnak marketing ásványvizekért ki tudjuk és akarjuk fizetni a nem túl magas árat, amely nem tükrözi azt a környezet terhelést és valós költséget, amely az ide utaztatása miatt felmerül, addig nem fogjuk értékelni azt, hogy a csapunkból hazánkban iható, ráadásul jó minőségű víz folyik. A kérdés csak az, hogy ez meddig lesz így...

Ezek is érdekelhetnek:

Nyílt levél minden palackozott vizet fogyasztóhoz

Energiatakarékosság - egyszer minden véget ér?

5 háztartási zöld tipp, amelyet Te is meg tudsz valósítani!

Kit érdekel a környezettudatosság?

Szólj hozzá

víz Környezetvédelem Fenntarthatóság Víz világnapja Háztartás